Zöld percek - Zöld küllő

Zöld küllő

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vett. Internetes szavazással – három ajánlott faj közül – lehet választani, hogy melyik madárfaj legyen a következő évben az év madara.

Visszatekintésként nézzük meg, hogy melyik éveben melyik madárcsoport volt az év madara.

Az év madarai
1979   Gyurgyalag
1980   Fehér gólya
1981   Fehér gólya
1982   Fecskék (Füsti fecske, Molnárfecske, Partifecske)
1983   Fecskék (Füsti fecske, Molnárfecske, Partifecske)
1984   Cinegék (Barátcinege, Búbos cinege, Fenyvescinege, Kék cinege, Kormosfejű cinege, Széncinege)
1985   Gyöngybagoly
1986   Túzok
1987   Fogoly
1988   Kuvik
1989   Búbos banka
1990   Búbos banka
1991   Európai szalakóta
1992   Vörös vércse
1993   Barátposzáta
1994   Fehér gólya
1995   Fülemüle
1996   Vörösbegy
1997   Harkályok
1998   Harkályok (Nagy fakopács, Fehérhátú fakopács, Balkáni fakopács, Közép fakopács, Kis fakopács, Zöld küllő, Fekete harkály, Nyaktekercs)
1999   Fehér gólya
2000   Kerecsensólyom
2001   Bíbic
2002   Sárgarigó
2003   Pacsirták (mezei, erdei, búbos)
2004   Rozsdafarkúak
2005   Parlagi sas
2006   Tövisszúró gébics
2007   Mezei veréb
2008   Kanalasgém
2009   Kék vércse és vetési varjú
2010   Fecskék
2011   Széncinege
2012   Egerészölyv
2013   Gyurgyalag
2014   Túzok
2015   Búbos banka
2016   Haris
2017   Tengeric
2018   Vándorsólyom
2019   Gólyatöcs
2020   Erdei fülesbagoly
2021   Cigánycsuk
2022   Zöld küllő

Az Év madara 2022 – Sokszínű természet címet kapta a felhívás, a szavazást 41 százalékkal a Zöld küllő nyerte, így ebben az évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzák közelebb a madarak iránt érdeklődőkhöz, tudhatjuk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weblapjáról.
A versenyben a kékbegy 32 százalékkal a második helyen végzett, a dobogó harmadik fokára pedig a vörös gém állhatott 23 százalékkal.

A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres piros, fehér, zöld színű madár. Hazánkban is gyakori e harkályféle, hiszen kedveli a ligeteket, odvas régi fákat, amelyek lehetnek fasorok, városi parkok ártéri erdők.
A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken.
Odúban költ, amit maga készít, és több évig is használ. Évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok egész évben a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, csak a fiatalabb példányok kóborolnak el nagyobb távolságokra.
Országos állománya 8-12 ezer párra tehető és ez az állomány stabil, enyhén emelkedő.
Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is.

A fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása veszélyezteti életmódját és szaporodását.
Sík vidéken elhagyott odúját szívesen foglalja el a fokozottan védett szalakóta, így közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.