AZ ÉV ROVARA 2025
SÁVOS SZITAKÖTŐ – CALOPTERYX SPLENDENS 

Ezt a csodaszép rovart, a sávos szitakötőt, akár „csillogó szárnyú szépségnek” is hívhatnánk! Íme, miért kapott ilyen különleges nevet: Kék díszítés: A magyar nevét onnan kapta, hogy a fiú szitakötők szárnyán egy-egy széles, sötétkék sáv ragyog, mintha valaki kifestette volna őket. A név titka: A tudósok Calopteryx splendensnek nevezik. Ez görögül és latinul azt jelenti, hogy „szép szárnyú” és „csillogó”. Világhírű szépség: Az angolok „szalagos kisasszonynak” hívják a sávjai miatt, az amerikai rokonait pedig „ékszerszárnynak” becézik, mert úgy tündökölnek a napfényben, mint a drágakövek.

A rovar testhossza hozzávetőleg 45–49 milliméter, szárnyfesztávolsága 56–74 mm. Hazánkban a sík- és dombvidékek kisvízfolyásai környékén találkozhatunk vele leggyakrabban. Nem védett faj, de a klímaváltozás hatására folyamatosan csökkenhet az élőhelye.

Pillangós röptű ékszer: Ez a szitakötő nem úgy cikázik, mint egy vadászgép, hanem kedvesen, csapongva repül, pont mint egy pillangó. A teste fémesen csillog, mintha zöldes vagy bronzszínű páncélt viselne. Mind a négy szárnya egyforma nagy és kerekded. Nincs rajtuk az a kis színes pont (úgynevezett szárnyjegy), ami a többi szitakötőnél látható, helyette viszont gyönyörűen átlátszóak vagy színesek. Fiúk és lányok – teljesen másképp! A természetben a fiúk és a lányok nagyon eltérően néznek ki. Ezt a tudósok ivari kétalakúságnak hívják. A fiúk (hímek): Az egész testük sötétkék és csillog. A szárnyukon egy széles, sötétkék sáv díszeleg (erről kapták a nevüket!). Ez a sáv néha egészen a szárnyuk hegyéig ér, néha pedig csak egy nagy folt. A lányok (nőstények): Ők inkább zöldes-arany színben pompáznak, a szárnyaik pedig barnásak vagy zöldesek, de nincs rajtuk a fiúkra jellemző sötét sáv.

Víz alatti gyermekkor: A szitakötők lárvái a vízben élnek. Olyanok, mint a kis búvárok: a testük végén lévő három hosszú „nyúlvánnyal” (kopoltyúval) lélegeznek. Nagyon különleges a „fogóálarcuk”, ami egy rugós szerkezet az arcukon: ha meglátnak egy finom szúnyoglárvát, ezt villámgyorsan kilövik és elkapják vele a zsákmányt.

Hosszú felkészülés: Két teljes évig laknak a víz alatti növények között, mielőtt szitakötő válna belőlük. Ezért bármikor nézel be egy patakba, biztosan találsz ott kisebb vagy nagyobb lárvákat.

Az átváltozás: Tavasztól őszig folyamatosan bújnak ki a vízből. Felmásznak egy parti növényre, és kibújnak a régi bőrükből. Ez az üresen maradt „ruha” (a tudósok exuviumnak hívják) ott marad a száron, mint egy apró, barna szellem.

Égi vadászok: Felnőttként imádják a napsütést! A víz felett cikázva legyekre és szúnyogokra vadásznak. Bár a patakokat szeretik a legjobban, igazi világjárók: néha eltévednek távolabbi tavakhoz, kertekbe, vagy akár a nagyvárosok betonrengetegébe is.

A képek forrása:
https://pixabay.com/hu/photos/rovar-rovartan-szitak%c3%b6t%c5%91-7222338/
https://pixabay.com/hu/photos/szitak%c3%b6t%c5%91-atrocalopteryx-atrata-8229773/