2026 Év Vadvirága: A homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
A puszták selymes ékszere

Biztosan láttál már a mezőn olyan növényt, ami messziről úgy néz ki, mintha fehér selyemszálak vagy puha hajtincsek lengedeznének a szélben. Ez az árvalányhaj! Nálunk összesen hatféle rokona él, és még a tudósoknak is résen kell lenniük, hogy megkülönböztessék őket. A homoki árvalányhaj – ahogy a neve is mutatja – a homokos helyeket imádja.

Hol találkozhatsz vele?
Leggyakrabban a Duna és a Tisza közötti homokos vidékeken él. Magyarországi elterjedése: Nyugat-Dunántúl, Soproni-hegység, Zalai-dombvidék, Dél-Dunántúl Tolnai-dombvidék, Mecsek, Villányi-hegység, Kisalföld, Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl. Olyan sok van belőle ott, hogy egész mezőket fest ezüstösre. Sőt, néha még az autópályák melletti rézsűkön is felbukkan! Bár sok régi otthona eltűnt az építkezések miatt, ez a növény egy igazi hős: jól bírja a szárazságot és a hőséget is.
Évelő növény, amely 25-40 centiméter magasra nő. A szártőből kinövő levelei 15-30 centiméter hosszúak, „hajszerű” virágzata 10 centiméteres.

Egy varázslatos trükk: A "fúró" magocska
Az árvalányhajnak van egy elképesztő képessége! Amikor a magja a földre esik és nedvesség (például eső) éri, a hosszú, selymes szála elcsavarodik, mint egy dugóhúzó. Ezzel a mozgással szó szerint befúrja magát a földbe, hogy a pusztai szél ne tudja elfújni, mielőtt kicsírázna.

Képek forrása:
https://pixabay.com/hu/photos/stipa-speciosa-coiron-f%c5%b1-110696/
https://pixabay.com/hu/photos/t%c5%b1-f%c5%b1-f%c5%b1-r%c3%a9t-stipa-l%c3%a1ndzsa-f%c5%b1-6356567/