Kedves „Zöld perc” látogatók!

Biztosan sokan sétáltatok és túráztatok az elmúlt hónapban, vagy éppen kinéztetek az ablakon munka, iskola közben, s elétek tárult az ősz évszak színekkel teli világa. 

Az ablakon kinézve felmerült bennem is néhány kérdés, amelyet most megosztok veletek. Gondolkodjunk együtt!

Milyen évszak ez az ősz?
 
Az ősz a mérsékelt öv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november, míg a Föld déli féltekéjén március, április és május az ősz hónapjai.

Az ősz a nyár és a tél között helyezkedik el. 

A fák ősszel színpompás lombruhába öltöznek. Gyönyörűek az ősz színei. Sárga, narancssárga, vörös, bíbor, barna színben pompáznak a bokrok és a fák.  Sokan úgy gondolják, hogy a legszebb, legszínesebb hónap az október.
 

Honnan tudják a fák, hogy ősz van? Miért hullatják le ilyenkor a leveleiket?

A fák a nappalok rövidülésével érzékelik a napfény hiányát és elkezdenek készülődni a télre. Ősszel, ahogy a nappalok rövidülni kezdenek az éjszakák pedig egyre hűvösebbé válnak, a növények megérzik, hogy fel kell készülniük a téli hidegre. A levelekből a levélnyélen keresztül a szárba, a vesszőkbe majd az idősebb fás részekbe és a gyökerekbe juttatják az összes tápanyagot. A levelekben többféle különböző színű anyag található, de a zöld színű klorofill molekulák elnyomják a többi színét.
A színanyagok folyamatosan keletkeznek és bomlanak le. Ősszel már a kevésebb fény miatt nem keletkeznek újabb színanyagok, így a bomlás miatt folyamatosan csökken a számuk. A leggyorsabban a zöld klorofill bomlik le, ezért fokozatosan láthatóvá válnak az addig elfedett színanyagok rétegei, majd később azok is lebomlanak.
A sárgás színt a xantofill és flavonoidok molekulák többsége okozza, a narancsos színt pedig a karotin. A vöröses, bordós szín az antocianidoknak köszönhető, míg a barnás színt a csersav idézi elő. (A tölgy például nagy mennyiségű csersavat tartalmaz.)
A különböző őszi színeket a sokféle színanyag kombinációja okozza.
 

Miért jó a fáknak, hogy lehullatják a leveleiket?
•    Nyáron a fák gyökereiken keresztül vizet és tápanyagokat vesznek fel, hogy felpumpálják a leveleikbe. A leveleken át a víz nagy részét elpárologtatják. Egy nagyobb fa akár napi ötszáz liter vizet is elpárologtat. Amikor hidegre fordul az idő, a gyökerek nem tudnak ekkora vízmennyiséget felszívni, és amikor megfagy a talaj, akkor szinte semennyit sem szállítanak felfelé. Ezért a fának le kell hullajtania a leveleit, hogy ne párologtasson, különben kiszáradna, és szomjan halna.
•    Ha a levelek rajta maradnának a fákon, azok felfognák a havat. A hó súlyától pedig letörnének az ágak.
•    A levelek vizet választanak ki és folyamatosan párologtatnak. Emiatt ásványi sók raktározódnak bennük. Ha ezeket nem használják fel, azok visszamaradnak a levelekben, mint az anyagcsere melléktermékei. Ezektől a káros anyagoktól csak úgy tud megszabadulni a növény, ha ledobja leveleit.
•    A kártevő rovarok szeretik a sárga színt, ezért hamar “rátámadnak” az őszi levelekre. Ha a növény lehullatja azokat, egyben megszabadul a kártevőktől is. 

Nézzünk meg egy rövid videót az őszi erdőről! 
Kattints ide: https://www.youtube.com/watch?v=_cRRbNa-jXM&t=83s
 

Milyen az ősz az erdőben?

Az őszi erdő terített asztal az erdőlakók számára. Októberre beérik a tölgyfa és a bükkfa termése, a makk.
A finom eledelből bőven lakmározik a szajkó, a harkály, a szarka, a sok galamb.
A madarak a fáról hordják a termést.

Csemegéznek a makkból az erdei egerek, pockok is. A mókus télire is raktároz belőle.  Ősszel több odút megtölt makkal, hogy aztán a szűkös napokban rájárogasson a készletre. Amikor hullani kezd a makk, „kopog” az erdő, vaddisznók, szarvasok, medvék vendégeskednek a fák alatt terített asztaloknál. A makk kiváló eledel az állatok számára, mert sokféle tápanyagot tartalmaz. 

Az őszi esők nyomán bőven nő a fák alatt a gomba. Némelyik egészen elrejtőzik a levelek közt, a vastag avarban.

Az ősz a termények betakarításának, a szőlő szüretelésének ideje is.

A szántóföldi növények többségét magjáért termesztik. Ezeket a növényeket akkor kell betakarítani, amikor a szemtermés beérett. Ennek az ideje szeptember, október. A kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövény; felhasználása, hasznosíthatósága igen sokoldalú, szemtermése fontos abraktakarmány, de a teljes kukoricanövény is értékes takarmány, melyet többféleképpen hasznosítanak, emberek általi fogyasztása is kedvelt.

Az őszi munkákhoz tartozik még a napraforgó, cukorrépa, krumpli és más konyhakerti növények betakarítása, illetve a gyümölcsök szüretelése.

A szőlőt leszedték, hazaérkezés után ledarálták egy hatalmas kádba. Egy héten belül kipréselték. A szüret a vidámabb, kellemesebb munkákhoz tartozott. A préselés után a must hordókba került és ott érett tovább borrá. Természetesen többször ellenőrizték a minőségét és fejteni is kellett.

Felhasznált irodalom:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90sz
https://hirek.agronaptar.hu/miert-hullajtjak-le-fak-leveleiket/
Őszi séta az erdőben https://www.youtube.com/watch?v=_cRRbNa-jXM&t=1s
Schmitt, Petra Maria: Miért görbe a banán? : Történetek kíváncsi gyerekeknek. Bp.: Pagony, 2021.