A csodás tollazatú barkóscinege az év madara 2023-ban
 

A lakossági internetes szavazáson, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hirdet meg minden évben az „Év madara” program keretében, a legtöbb szavazatot a barkóscinege nyerte.
 

Nevével ellentétben nem valódi cinege, nemrég még az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék családjába sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba, Barkóscinegefélék családjába tartozónak tartja. Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól. A hímek feje kékesszürke, a szem és a csőr vonalától hosszan lenyúló, elkeskenyedő fekete barkó -innen kapta a faj a nevét-, húzódik, a hát vörhenyes fahéjszínű, az alsótest világosabb, az alsó farkafedők feketék.

A tojó feje nem szürke, barkója nincs, teste fakóbb színezet, alsó farokfedői rozsdabarnák.
(grafika: Kókay Szabolcs)

A fiatalok a tojóhoz hasonló megjelenésűek, hátuk fekete színű.
(grafika: Kókay Szabolcs)

Jellegzetes csilingelő hangjuk elárulja őket a nádasokban. Élőhelyük a nádasok, a természetes és a mesterséges halastavak, mocsarak, árterek, egyéb vízállások nádas-gyékényes növényzete. Fészeképítési sajátossága miatt különösen kedveli a kiterjedt, akár több kilométer széles nád- és gyékényszegélyeket, ahol a védett (nem aratott) belső részeken vagy a keskenylevelű gyékényesből kiálló avasnád-foltokat talál.

„Világállománya Eurázsiát kelet-nyugati irányban egy viszonylag keskeny közép-ázsiai sávban szinte teljesen átszelve Írországtól és Nagy-Britanniától Kelet-Kína és Délkelet-Oroszország határvidékéig terjed. Európa a faj elterjedési területének mintegy 15%-át teszi ki, a legészakibb fészkelők a Botteni-öböl keleti partvidékén Közép-Finnországig hatoltak fel, a legdélebbiek Dél-Görögországban a Peloponnészosz-félszigeten élnek. Hazánkban az élőhelyét jelentő nádasokban országszerte elterjedt.” 

 
A barkóscinege világállományának csak kis része él Európában
(forrás: BirdLife DataZone)

A tavaszról őszig tartó melegebb hónapokban tápláléka alapvetően apró ízeltlábúakból áll, melyeket a nádszálak csúcsi részétől a vízfelszínig, változatos magaságban keresgélve szedeget össze. Télen a nádi bagolylepkék lárvái mellett elsősorban a nád és a gyékény, kisebb mértékben különböző lágyszárúak magjait fogyasztja, melyekhez homokszemeket csipeget fel a jobb emésztés érdekében. 

Fészkét nem a nád- és gyékényszálak közé, hanem avasnád alapra, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építi. A szülők közösen részt vesznek a fészeképítésben, ami kettő-négy nap alatt készül el. Fészekalja általában 4-6 tojásból áll, a szülők felváltva kotlanak, majd etetnek, a fiókák 11-12 nap alatt kelnek ki a tojásból, kéthetes korukban repülnek ki, három-négyhetesen válnak önállóvá.
A párok általában kétszer, alkalmilag háromszor, ritkán akár négyszer is költhetnek egy szezonban. A faj egyik különleges viselkedési sajátossága, hogy a fiatalok a kirepülést követő hetekben, hónapokban párba állnak, és ezek a párok életük végéig együtt maradnak.

A költések végén a kirepült fiatalok csapatokat alkotnak, amihez ősszel felnőtt madarak is csatlakoznak. Ezek a csapatok táplálékot keresve együtt kóborolnak a téli nádasban. Elterjedési területének igen nagy részén, így Magyarországon is állandó. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető. A klímaváltozás kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra is. Ezeket a kedves madarakat fenyegeti a nádasok felelőtlen írtása, illetve a nem megfelelően végzett nádaratás.

Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.

(fotó: Orbán Zoltán)

A képen a varsababák a nádasokban költőhelyül szolgálnak egyes madárfajoknak, így a barkóscinegéknek is, az eredetileg a halászok munkáját segítő varsababák ma már inkább
természetvédelmi szereppel bírnak. 

Kattints a képre és nézd meg a videót a tüneményes barkóscinegékről!

Források:
https://www.mme.hu/2023-ev-madara-barkoscinege
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/07/26/tunemenyes-cinege-lesz-2023-ban-az-ev-madara/
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-panbia
https://24.hu/tudomany/2023/01/09/az-ev-madara-keteltuje-lepkeje-mme-magyar-madartani-es-termeszetvedelmi-egyesulet/
www.youtube.com/watch?v=-NA0KVED8sY