Sziasztok!



Nagyon fontos naphoz érkeztünk, ma a víz fontosságra hívják fel a felnőttek és a gyerekek
figyelmét világszerte,
hiszen ma a VÍZ Világnapja van: március 22. 
 

Ünnepeljünk együtt! 
A VÍZ ÉS AZ IRODALOM HULLÁMHOSSZÁN

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Tanulj találós kérdéseket! Teszteld szüleid, nagyszüleid, testéreid, barátaid tudását!

Fenn is van, lenn is van, 
kinn is van, benn is van, 
néma is, zenél is, 
lágy is és kemény is, 
fehér is, szürke is, 
lomha is, fürge is. Mi az?
(víz)
 

Felhőből jön, földre ér, 
onnan hamar visszatér. Mi az?
(eső)
 

Hanyatt fekszik, 
úgy szalad, 
Erdőn, völgyön át halad. Mi az?
(folyó)
 

Csillog is, villog is,
Hullik is, múlik is.
A füstös háztetőn,
Ezüstös fény, ragyogó!
Hűvös is, befed is,
Vetése, meleg is, jó takaró!
(hó)

Szürke szárnyú nagy madár,
szürke lesz a nagy határ,
ha ősszel a földre száll.
(köd)

Hol vizet önt, Hol havat int,
Hol jeget szór fejedre,
S Elszáll – pedig szárnya sincsen – Nyugatra, Keletre.
(felhő)

OLVASS ÉS NÉZZ VELÜNK MESÉT!  

Zelk Zoltán: Párácska 

Régen történt ez, nagyon régen, s olyan nagyon messze, hogy még a torony tetejéről sem lehetett odalátni. Egy kis felhőcske született a hegy fölött, de olyan szép göndör felhőcske, hogy a nap és a hold egyszerre bújtak ki az égen, csak hogy láthassák a kis felhőt. A vihar is kézen fogta kis unokáit, a szellőket, így indult el velük meglátogatni Párácskát, a most született kis felhőt.
Büszke is volt a felhőpapa és a felhőmama gyönyörű gyermekére, és gyakran mondogatta felhőpapa szomszédjainak:
— Meglátjátok, mire megnő: zivatar lesz belőle!
— Az bizony — mondogatták a felhőszomszédok —, zivatar, de még országos eső is lehet...
Csak felhőmama búsult, mikor ezt a beszédet hallotta: ő azt szerette volna, hogy mindig ilyen kicsi maradjon gyermeke, ilyen szelíd és göndör. Sohase kiáltson haragos villámszavakat, ne veszekedjen mennydörögve a földdel, s ne verje le jégkavicsokkal a gyümölcsfák virágait.
Amíg így aggódott felhőmama Párácska sorsa fölött, az egyre növekedett, egyre erősebb lett, s egyedül szaladgált a hegy csúcsai felett. Egyik reggel odaállt szülei elé, és így szólt:
— Most már megnőttem, erős vagyok, engedjetek el világot látni.
Felhőpapa büszkén nézett Párácskára, s így válaszolt:
— Menj csak, fiam, vándorold be az eget, szórjál villámokat, mennydörögj hangosan, légy erős, büszke felhő...
Felhőmama így szólt:
— Menj, fiam, járd be az eget, szeresd az erdőket, a rét virágait, és szelíd légy, mint nénéd, a szivárvány...
Párácska egy-két esőcseppet könnyezett, elbúcsúzott szüleitől, repülni kezdett az égen. Mikor egy erdő fölé ért, hallotta, hogyan sóhajtoznak odalent az ágak:
— Ó, felhőcske, öntözz meg minket, mert halálra száradunk!
A kis felhőnek eszébe jutottak anyja szavai, s megöntözte a tikkadt lombokat. Aztán tovább vándorolt, s egy rét fölé ért. Amikor meglátták az elsárgult fűszálak, mindnyájan könyörögni kezdtek:
— Ó, kedves felhőcske, ne hagyj szomjan halni minket!
Párácska őket is megöntözte, és boldogan hallgatta, hogyan kortyolják a fűszálak az esőcseppeket.
De akkor már bizony nagyon kicsike felhőcske volt, úgy megfogyott az erdő és a rét megöntözése után, hogy még szállni sem tudott volna, ha meg nem könyörül rajta a szél, és nem fogja erős karjai közé.
Alkonyodott már, mikor egy búzatábla fölé ért, ahol a gazda éppen szomorúan leste az eget. Mikor a kis felhőt meglátta, örömmel felkiáltott:
— Ó, drága felhőcske, vidítsd fel az én kalászaimat, mert ha elszáradnak, nem süthetek kenyeret a gyermekeimnek!
A kis felhő rögtön esővé változott, s a szomjas kalászok boldogan hajladoztak az esőben. A szél pedig hiába kereste kis barátját, mert az már eltűnt az égről, hogy tovább éljen falevélben, fűszálban, margarétában, búzában, kenyérben.
 

forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/27881/zelk_zoltan:_paracska

A víz tündére

Forrás: HTTPS://YOUTU.BE/L8SL95MJHTU

VIZES VERSEK

Szabó T. Anna: Zúzmara 

Zúzmara lepi be a fákat,
a kertet, a köveket, az ösvényt.
Zúzmara lepi be a dőlt füvek élét,
csikorog a csizma.

Belepik a tiszafa bozontját,
belepik a zúzmaraszőrök,
belepik a drótokat, a kerítés sodronya
csupa puha szálka.

Csend van, a ködnek ütődnek
a tompa zajocskák,
alszanak a madarak, csipkepalota ma
az otthonuk, ágyuk,

az ezüstszínű baldachinok közt
mesebelit álmodik a feketecinke. 

Forrás: http://szabotanna.com/versek/gyerekversek/szabo-t-anna-zuzmara-adventi-kalendarium-12/

Tamkó Sirató Károly: Dal a tóról

Ez a tó, ha enyém lenne
mindennap fürödnék benne.

A Forró Nyár Ünnepére
leúsznék a fenekére.

Cirógatnám sok szép halát,
biztatnám a békák karát.

Cimboráznék a csiborral,
kínálgatnám mézzel, borral.

Fésülném a habok fodrát,
ugratnám a vízibolhát.

Hínár-karosszékben ülvén
rák ollóját köszörülném.

A sás között, ahogy lóg ott,
bámulnám a vízipókot.

Ha ez a tó enyém lenne,
Nap, Hold szebben menne benne.

Kék hajnalon, opál estén
a titkait mind kilesném.

Dédelgetném én naphosszat:
– boldog lenne minden moszat!

Forrás: https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/tamko-sirato-karoly-dal-a-torol-293464/

Vízzel kapcsolatos természetfilm

Évi, Jocó és Felhő nagymama elmeséli nektek:
Hogyan lett a vízcseppekből ivóvíz?

 
Forrás: 
https://www.google.com/search?q=a+v%C3%ADz+k%C3%B6rforg%C3%A1sa&oq=a+v%C3%ADz+k%C3%B6r&aqs=
chrome.0.0i131i433j0j69i57j0l7.3527j0j15&sourceid=chrome&ie=UTF-8

„Vizes” szólások és közmondások
(A jelentésüket zárójelben táljátok, ezek a szólások és közmondások értelmezése
sokszor függ a szövegkörnyezettől, ezért lehet más jelentésük is.)

Él, mint hal a vízben.  (Jól mennek a dolgai.)
Lassú víz partot mos. ( A kitartó munka meghozza az eredményét.)
Időm, mint a tenger. (Sok időm van valamire.)
Vizet prédikál és bort iszik. (Jó dolgokról beszél, de az ellenkezőjét cselekszi.)
Nem léphetsz ugyanabba a folyóba kétszer. (Egy helyzetet csak egyszer élhetsz meg, többször nem.)
Megfolytaná egy kanál vízben. (Nagyon nem kedvel valakit.)
Bedobják a mélyvízbe. (Nehéz helyzetbe hozzák, bizonyítania kell.)
A maga malmára hajtja a vizet. (Magának kedvez, akár más kárára.)
Sok víz lefolyt azóta a Dunán. (Sok idő eltelt azóta.)
Öntsünk tiszta vizet a pohárba! (Tisztázzuk a helyzetet, mondjuk el az igazat!)
A jég hátán is megél. (Életrevaló.)
Jégre vitték. (Bajba sodorták.)
Megtört a jég! (Megszűnt az ellenállás.)
Mit hordasz itt össze hetet-havat? (Mi az, amiről beszélsz?)